sztarsina (előljáró, kerületi bíró) Parfentjej Alexandrov Pjanov segélyével, továbbá egy mesét s néhány találós mesét Lovozeroból.
A ter-lapp vagyis keleti dialektus (lp. Tarje kīll) uralkodik a félsziget egész keleti részén, tudniillik Ponoj-ban és Szosznovka, Lumbovszk, Jokonga, Kuroptjov és Kámenszk pogosztokban (lappúi Sosni̊ɵfke, Luᵢmbes vagy Li̊mbes, Jovkuj, Ki̊ɵttemjaᵢvre és Kintuš sijt); ennek a szóejtésnek mutatványa több mese és találós mese, melyeket részint Ponojban, részint az illető falvakban írtam föl lumbovszki és jokongai lappok elbeszéllése szerint.
Az evangéliom utolsó fejezeteit Kantalahtiban fordítottam egy ott lakó orosz ember, Artamon Kornilovics segélyével, ki egyaránt jól tudott lappúi és oroszúl. Ez a fordítás egyetlen mutatványom az akkalai vagy déli dialektusból, melyet Akkala (lp. Āᵢhkel sijt) és Jokosztrov (lp. Čuᵢk-sūl’ sijt) pogosztokban beszéllnek.
Végre a notozeroi vagy nyugati dialektust tünteti föl két Kólában felírt dal Notozero pogosztból (lp. N’uoht-jaᵢv sijt) és egy mese Szongel pogosztból (lp. Sūnjei sijt), mely két helység ezen nyelvjárás területéhez tartozik.
Utazásom alatt alkalmam volt hallani a lapp nyelvet, a mint az említett helységekben, kivéve csak Voronenszket, dívik; tehát saját tapasztalásomból helyesnek bizonyíthatom az orosz lapp nyelvjárásnak föntebbi osztályozását, a melyet készen kaptam kólái fordítómtól, még mielőtt egyet is ismertem volna közülök. De nem adhatok saját észrevételeimen alapúló tudósítást azon nyelvről, melyet az orosz-lapp területnek a norvégiai Finnmarkkal határos északnyugatí részén beszélnek Motka (lp. Múᵢtk sijt), Pecsenga(pl. Peaccem sijt) és Pázereka vagy Pászvíg (lp. Pāčɣaš sijt) pogosztokban; mert Kólában nem találkoztam oda való lappokkal s nem tartottam érdemesnek külön oda utazni, kivált minthogy Friis tanár, a lapp nyelv jeles vizsgálója, 1867-ben tett utazása közben ezen helységeket is meglátogatta. — Az említett kildini lapp szerint az ottani nyelv egy külön nyelvjárás, mely jobban különbözik a kildinitől mint a többi orosz-lapp dialektus, és a finnmarki („filmanszki“) nyelvhez közeledik. A notozeroi lappok meg azt tartották, hogy a motkai nyelv legközelebb áll az övékhez, de a pecsengai és pászvígi nyelv inkább a «filmanszki» nyelvhez közeledik.
Végre ki kell emelnem, hogy az orosz-lapp nyelvjárások mégis, a mennyire őket ismerem, közelebb állnak egymáshoz, mint akármely más nyelvjáráshoz; úgy hogy együttvéve egy orosz-lapp fő nyelvjárást képeznek, mely több hangtani, alaktani és szótári pontban különbözik a többi három, tudniillik a svéd-lapp, norvég-lapp és finn- vagy enare-lapp fődialektusoktól.
Az orosz-lapp nyelv leírásában használt betűjegyekre nézve megjegyzem, hogy: š, ž, z, ž, ǯ, c, ʒ = magyar s, zs, z, cs, ds, cz, dz;
