A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
kiadásában megjelent és saját könyvkiadó-hivatalában (Budapest, Akadémia épületében) valamint a könyvárusoknál kapható:
RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR.
Az 1531—1711 megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve.
Irta
SZABÓ KAROLY.
———
Nagy 8-rét, 47 iv. Ára füzve 4 frt.
———
E monumentalis munka nemzeti irodalmunk történetére nézve rendkivüli fontossággal bir. Csaknem húsz évi kitartó buvárkodás és adatgyüjtés eredménye az. Szerző, az ország egyik szélétől a másikig nehány száz könyvtárban nem csak a czimtárakat, hanem magukat a könyveket is gondosan átforgatta. Nem egyedül a czimmásokat adja, hanem pontosan közli a nyomtatás helyét, évét, a könyv alakját, a levelek vagy lapok számát a lehetőség szerint, kinyomozza névtelenül vagy álnév alatt kiadott könyvek szerzőit, kideriteni törekszik a hely és név nélkül megjelent munkák nyomtatási helyét és idejét stb. A hol szükségét látja, leirásaihoz jegyzeteket csatol, sok jellemző és érdekes idézetet közöl, utal a forrásokra, honnan az illető munkáról részletesebb felvilágositás merithető, szóval nem egyszerű ezimtárt, hanem példás szorgalommal és ritka szakismerettel földolgozott vezérkönyvet ir az 1531-1711. évek között nyomatásban megjelent egész magyar irodalomhoz. Hirdeti, hogy nemzeti életünk leggyászosabb kora is mily erőteljes és virágzó irodalmat tudott teremteni, s szembetűnővé teszi irodalomtörténeti ismereteink örvendetes gyarapodását. Mert mig e század elején Sándor István, hasonló irányú munkájában, ugyanazon időszakból csak 990 magyar nyomtatványt sorolt. fel, Szabó Károly fáradhatatlan és szerencsés kutatásai e számot majdnem megkétszerezték.
E munka nélkülözhetlen minden könyvtárban, akár magányos, akár nyilvános legyen az, s nélkülözhetlen minden oly mivelt vagy szakemberre nézve, ki nemzeti irodalmunk tanulmányozásával komolyan foglalkozik.
RÉVAI MIKLÓS
ÉLETE ÉS MUNKÁI.
Irta
BÁNÓCZI JÓZSEF.
Ára 2 frt 60 kr.
Az akadémiai könyvkiadó vállalat pártolói számára (diszkötésben) 1 frt 80 kr.
Ezen irodalomtörténeti monographia az Akadémia utolsó nagygyülésén a Horváth Mihály és Fraknói Vilmos által kitüzött 100 arany pályadíjjal jutalmaztatott. A hivatalos jelentés igy szól:
«Minden tekintetben jeles mű. Egyaránt biztos kézzel rajzolja Réva ban az embert, költöt és nyelvészt. Sok uj adatot hoz napfényre, nem egy elfogadottat megczáfol; fejtegetései alaposak s a tényeket és eszméket gyakran helyezi új világitásba. Különösen sikerült részek Révai nyelvtörténeti és nyelvhasonlitó irányának jellemzése, viszonya a nyelvujításhoz, Verseghy méltatása stb. A kornak nagy vonásokkal rajzolt politikai, társadalmi, irodalmi és tudományos hátteréből plasztikailag emelkedik ki Révai alakja, s úgy szólva elöttünk fej.ödik. Szerző ritka tárgyilagossággal leplezi föl hőse erkölcsi és szellemi bensőjét. Oly kevéssé puszta dicsőitője, mint kritikusa. Nagy mérséklettel és biztos tapintattal vegyíti alakján a fényt és árnyat s elevenen tünteti föl legjellemzőbb sajátságait. Előadása vonzó, compositiója természetes és művészi: egyszóval a tartalom alaposságával a forma művészete egyesül a siker nem közönséges fokán, s így túlzás nélkül elmondhatni: e mű irodalmunknak valóságos diszére válik.»
